Ősi remények közt
támad fel a tavasz,
első sugarai a földbe
új életet lehelnek.

Ekkor látszik meg az
mi alvó állapotban,
fagyosan, ridegen a mélyben rejtőzve,
résekben elbújva vészelte át a rideg napokat.

Érzik már a parányok is,
itt az ideje újra neki indulni a napi táncnak,
s a napsütötte fényorgiában újra megfürödni.

Rügyeiket bontogatják a fák is.
Érzik, táplálniuk kell a következendő időszakot.