Hiába ostromlom
szívedet,
ott csak kőfalat
lelek.
Mért e hideg érzelem
tán őrület
vagy a fal,
mely önmagamtól
visszatart?
Ezerszer,
s ezerszer
bejártam már
magánynak
ösvényét.
RÁD
benne,
sehol
nem
lelek.
Csupán
a tékozló
élet,
s, a megindult vágy
mi hozzád elvezet ...
S, érzelmeimben
elveszek.