Hiába ostromlom
szívedet,
ott csak kőfalat
lelek.

Mért e hideg érzelem
tán őrület
vagy a fal,
mely önmagamtól
visszatart?

Ezerszer,
s ezerszer
bejártam már
magánynak
ösvényét.

RÁD
benne,
sehol
nem
lelek.

Csupán
a tékozló
élet,
s, a megindult vágy
mi hozzád elvezet ...

S, érzelmeimben
elveszek.